Soros elnökség

Az EU soros elnöke jelenleg:
Lettország: 2015. január 1 - június 30. - Lettország

 

A soros elnökség intézménye
A soros elnökség intézménye szerint a tagállamok fél éves ciklusokban váltják egymást az EU élén. A soros elnökség intézménye nagy presztízst jelent az adott tagállamnak, jelentős befolyásolási lehetőségeket rejt. Emellett azonban nagy felelősséggel is jár, hiszen a soros elnökséget vivő ország hívja össze és elnököl a Tanácshoz kapcsolódó összes intézményben, ő hív fel a szavazásra és ő írja alá a megszülető jogi aktusokat.

A soros elnökség általában
Az Európai Unió soros elnökségét, az EK szerződés 203. cikkének megfelelően, adott tagállam hat hónapra tölti be. A tagállamok egy előre meghatározott rotációs rendszer alapján követik egymást. A sorrendiséget a 2004-es bővítéshez alkalmazkodva, a 2005-2020-as ciklusra határozta meg a Tanács, egészen pontosan 2020 júliusáig.
Az elnökség szempontjából mindig meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. "A múlt, a jelen és a jövő" képviselői megosztják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben. A hat hónapos elnökségi periódust az európai Tanács rendes júniusi és decemberi ülése zárja le.

A soros elnökség feladata és szerepe
Az elnökség feladatait csak részben szabályozzák Uniós jogszabályok. Részletes szabályozást a Lisszaboni Szerződésben fektetett le a Közösség. Eddig nagyrészt szokásjogi normák érvényesültek ezen a területen. Ilyen szokás az is, hogy az államfők közti informális találkozókat mindig a soros elnökséget betöltő országban tartják.

A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, és a lisszaboni szerződés elfogadása óta bizonyos mértékben csökkentek is, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására.

Az elnöki periódusok összekapcsolódnak az Európai Tanács rendes (június és decemberi) üléseivel, miután azokat a féléves elnökség utolsó hónapjában, mintegy az elnökséget, illetve annak munkáját lezáróan szokták megtartani.

Az elnökség teendői elsősorban reprezentációs és ügyvezetői feladatok:

  • Az elnökség feladata, hogy összehívja az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács, és ezek előkészítő bizottságainak üléseit, elkészítse a napirendeket, és betöltse a levezető elnök szerepét.
  • Ezen kívül az elnökség hívja össze az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper I. és Coreper II. szinten), és a mintegy 200 egyéb bizottságnak és munkacsoportnak rendszeres üléseit.
  • Feladata továbbá, hogy képviselje a Tanácsot az Unió más intézményeiben, mint a Bizottság és az Európai Parlament.
  • Végül feladata, hogy ellássa az Unió képviseletét harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben, vagyis, hogy képviselje az Uniót annak nemzetközi kapcsolataiban.

Fontos kiemelni, hogy a soros elnökség mindig az Európai Uniót képviseli, és nem saját államát.

Elnökségi trió
Az elnökség szempontjából meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. Az elnökséget betöltő államok egy 2004. májusi kormányközi konferencián született megállapodás értelmében hármasával, egyfajta „trióban” szorosabban együttműködnek. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai megosztják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben, szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat.

A soros elnökséget betöltő tagállamok 2005 és 2018 között:

  * Luxemburg: 2005. I. félév (link)
  * Egyesült Királyság: 2005. II. félév (link)
  * Ausztria: 2006. január - június (link)
  * Finnország: 2006 július - december (link)
  * Németország: 2007. január - június (link)
  * Portugália: 2007. július - december (link)
  * Szlovénia: 2008. január - június  (link)
  * Franciaország: 2008. július - december (link)
  * Csehország: 2009.január - június (link)
  * Svédország: 2009. július - december (link)
  * Spanyolország: 2010. január - június (link)
  * Belgium: 2010. július - december (link)
  * Magyarország: 2011. január - június (link)
  * Lengyelország: 2011. július - december (link)
  * Dánia: 2012. január - június (link)
  * Ciprus: 2012. július - december (link)
  * Írország: 2013. január - június (link)
  * Litvánia: 2013. július - december (link)
  * Görögország: 2014. január - június (link)
  * Olaszország: 2014. július - december  (link)
  * Lettország: 2015. január - június (link) 
  * Luxembourg: 2015. július - december
  * Hollandia: 2016. január - június
  * Szlovákia: 2016. július - december
  * Málta: 2017. január - június
  * Egyesült Királyság: 2017. július - december
  * Észtország: 2018. január - június
  * Bulgária: 2018. július - december
  * Ausztria: 2019. január - június
  * Románia: 2019. július - december
  * Finnország: 2020. január - június

20130129_eures_eloadas_16.jpg
ED_Megyeitanevzaro 009.jpg
csobbanj 016.jpg
csobbanj 014.jpg
Meselj_Bcs-22.jpg
Go to top