Mindenféle tudnivaló

Az Európai Unió egy-egy szakpolitikájáról, tevékenységéről az alábbi weboldalakon és az onnan továbbmutató weboldalakon tájékozódhat. Az alábbi témákban irodánkban is rendelkezésre állnak ingyenes kiadványok, melyeket folyamatosan bővítünk és aktualizálunk. Ezekről érdeklődjön honlapunkon, telefonon, vagy személyesen.

Adózás
Audiovizuális ágazat
Bel- és igazságügyek, szabadság, biztonság
Belső piac
Bővítés
Csalás elleni küzdelem
Élelmiszerbiztonság
Emberi jogok
Energia
Fejlesztés
Foglalkoztatás és szociális ügyek
Fogyasztóügyek
Gazdasági és monetáris ügyek
Halászat
Humanitárius segélyek
Információs társadalom

Intézményi ügyek
Költségvetés
Környezetvédelem
Közegészségügy
Közlekedés
Kül- és biztonságpolitika
Külkapcsolatok
Külkereskedelem
Kultúra
Kutatás és innováció
Mezőgazdaság
Oktatás, képzés és ifjúság
Regionális politika
Vállalkozáspolitika
Vámügyek
Versenypolitika

Az Európai Unió működését intézményei biztosítják.

Ezek az intézmények teszik lehetővé, hogy az EU tagországai hatékonyan tudjanak együttműködni, és hogy minden tagország betartsa vállalt kötelezettségeit. A főbb intézményekről röviden:  

Európai Bizottság {Részletek az EB honlapján.}
Az Európai Bizottságot az Európai Unió "kormányának" is szokták nevezni, mert feladata, hogy javaslatokat tegyen új törvények megalkotására, végrehajtsa a Miniszterek Tanácsa által hozott döntéseket és figyeljen arra, hogy a tagországok betartják-e a közös szabályozásokat. A Bizottság az EU javaslattevő, döntés-előkészítő, végrehajtó, ellenőrző intézménye, bár végrehajtó és jogalkotó hatáskörrel csak korlátozottan rendelkezik. Feladata a közösségi politikák képviselete, azok megvalósítása, az EK képviselete a nemzetközi fórumokon, a közösségi alapok (Európai Szociális Alap - ESF, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - EAGGF, Európai Regionális Fejlesztési Alap - ERDF, Európai Fejlesztési Alap - EDF, Kohéziós Alap, és Tacis) kezelése, valamint a Bizottság tevékenységének éves értékelése ún. éves jelentés formájában. 

Európai Parlament {Részletek az  EP honlapján, valamint a  Bizottság honlapján}
Az Európai Unió történetében a leglátványosabb "karriert" befutott intézmény kétségtelenül a mai Európai Parlament. Tagjait közvetlenül választják, és az európai uniós törvények mintegy 80 százaléka egyszerűen meg sem születhet az EP valamilyen formájú egyetértése nélkül. Az Európai Parlamentben a képviselők nem országonként, hanem pártonként ülnek frakciókban. Akadnak olyan vélemények, hogy az EP működésének és létének talán ez az egyik legnagyobb érdeme. Az EU híres intézményi háromszögére - az Európai Bizottságra, az Európai Parlamentre, és az EU Tanácsra - alapjaiban jellemző, hogy egyik sem abszolút, viszont többnyire egyik sem nélkülözhető. Az Európai Parlament működése, illetve működtetése jelenleg három európai város - Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg - között oszlik meg.

Európai Unió Tanácsa (vagy más néven Miniszterek Tanácsa) {Részletek az EU Tanács honlapján, valamint a Bizottság honlapján.}
Az Európai Unió Tanácsa az Unió változó összetételben ülésező, kormányközi alapon működő jogalkotó szerve. A Miniszterek Tanácsa a tagállamok szakminisztereiből áll, és a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben ülésezik. Az elvégzendő munka mennyiségéhez képest viszont ez a kevés - néhány havonta megrendezett pár napos tanácskozás nem alkalmas a döntések megfelelő átbeszélésére, ezért a Miniszterek Tanácsa mellett már a kezdetektől működik az Állandó Képviselők Bizottsága (közkeletű rövidítéssel COREPER) is.

Európai Közösségek Bírósága {Részletek az intézmény honlapján, valamint a Bizottság honlapján}
Az Európai Bíróság - vagy teljes nevén az Európai Közösségek Bírósága - az Európai Unió legfelsőbb jogértelmező fóruma. Feladata a közösségi jog betartásának felügyelete, a többi közösségi szerv munkájának törvényességi ellenőrzése és a jogi viták elrendezése az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, valamint a hatáskörrel rendelkező közösségi intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során. A Bíróság huszonöt bíróból és nyolc főtanácsnokból áll. A bírákat és a főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki hat évre szóló, megújítható mandátummal. A bírákat olyan jogászok közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok.

Európai Számvevőszék {Részletek az ESZ honlapján, valamaint a Bizottság honlapján.)
Fő feladata a közös költségvetés végrehajtásának ellenőrzése és felügyelete, az EU-könyvvitel átvilágítása, valamint bármely intézményről éves jelentés készítése. A Számvevőszék Maastricht (1992) óta intézményi rangú önálló felülvizsgálati és ellenőrző testület, amelynek feladata továbbá a véleményalkotás, ill. tanácsadás, az EU pénzügyeinek felülvizsgálata, a költségvetési szabályok ellenőrzése. Ez a független intézmény ellenőrzi az Európai Unió és intézményei (Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa, Európai Bíróság, Európai Befektetési Bank), szervei (ügynökségek, alapítványok, intézetek, megfigyelők) és az európai segélyekből részesülők pénzügyeit.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága
Európai Központi Bank
Európai Ombudsman
Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala

EU-s intézmények és információs hálózatok Magyarországon:
  *  Európai Ügyek Hivatala
  *  EU Koordinációs és Jogi Főosztály: Külügyminisztérium
  *  Magyarország Európai Parlamenti képviselői: EP képviselőink
  *  Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

 
Az Európai Uniónak jelenleg 28 tagja van.
A bővítés folyamatai:
1957: Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg
1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország
1981: Görögország
1986: Portugália, Spanyolország
1995: Ausztria, Finnország, Svédország
2004: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta
2007: Bulgária, Románia
2013: Horvátország

Tagjelölt országok: Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Törökország

Potenciális tagjelölt országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó

Többet tudhat meg a bővítési folyamatról és a csatlakozási tárgyalásokról az alábbi oldalakon:
A bővítésről és folyamatairól közérthetően (Európai Bizottság)
Információk a tagjelölt és a már tag országokról (az EU hivatalos weboldalán)

A soros elnökség intézménye
A soros elnökség intézménye szerint a tagállamok fél éves ciklusokban váltják egymást az EU élén. A soros elnökség intézménye nagy presztízst jelent az adott tagállamnak, jelentős befolyásolási lehetőségeket rejt. Emellett azonban nagy felelősséggel is jár, hiszen a soros elnökséget vivő ország hívja össze és elnököl a Tanácshoz kapcsolódó összes intézményben, ő hív fel a szavazásra és ő írja alá a megszülető jogi aktusokat.
{A jelenlegi soros elnökségről bővebben itt.}

Az Európai Unió jelképei
Európai himnusz: Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája.
Európai zászló: 1986 óta használja az Európa Tanács kék zászlaját, melyen 12, ötágú aranycsillag helyezkedik el körben. (A tizenkettes szám a tökéletességet, teljességet szimbolizálja és európai egyesülési cél teljességére utalnak.) A kék alapszín a nemzetközi együttműködést jelképezi.
Európa nap: Az Európai Unió hivatalos ünnepe május 9-e, az ún. "Schuman Nap". Ezen a napon hirdette ki a francia külügyminiszter a mai Európai Unió előfutárának tekinthető Európai Szén- és Acélközösség megalakításának, valamint a német-francia együttműködés megkezdésének tervét.
Az egységes valuta:
1999. január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002. január 1-én kerültek forgalomba. Napjainkban az eurobankjegyek és -érmék az Európai Unió 27 tagállama közül 17-ben törvényes fizetőeszközök. Ez a 17 ország alkotja az euroövezetet: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, valamint 2007 óta Szlovénia, 2008 óta Málta és Ciprus, 2009-től Szlovákia és 2010. január 1-től Észtország.

 A rögzített euro-átváltási árfolyamokat lásd alább.
  * 1€ = 40,3399 BEF (belga frank)
  * 1€ = 1,95583 DEM (német márka)
  * 1€ = 166,386 ESP (spanyol peseta)
  * 1€ = 6,55957 FRF (francia frank)
  * 1€ = 0,787564 IEP (ír font)
  * 1€ = 1936,27 ITL (olasz líra)
  * 1€ = 40,3399 LUF (luxemburgi frank)
  * 1€ = 2,20371 NLG (holland forint)
  * 1€ = 13,7603 ATS (osztrák schilling)
  * 1€ = 200,482 PTE (portugál escudo)
  * 1€ = 5,94573 FIM (finn márka)
  * 1€ = 239,640 SIT (szlovén tolar)
  * 1€ = 0,585274 CYP (ciprusi font) 
  * 1€ = 0,429300 MTL (máltai líra)
  * 1€ = 30,1260 SKK (szlovák korona)
  * 1€ = 15,6466 EEK (észt korona)

Az euró logót a görög epszilon (ez a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi. A szimbólum megtervezésére az Európai Bizottság pályázatot írt ki: a harminc vázlatból tízet teszteltek a fogyasztók körében

Az eurobankjegyek biztonsági elemeiről ezen a linken tudhat meg többet.
További hasznos információk az euro érmékről és bankjegyekről az Európai Központi Bank honlapján.

csobbanj 025.jpg
csobbanj 016.jpg
csobbanj 014.jpg
20120914_bioritmus_fesztival_14.jpg
20130129_eures_eloadas_23.jpg
Go to top